ÚJ ÉS ÚJRA KIADOTT KRIMIK A KÖNYVHÉTEN: A FEKETE ZONGORA és a DETEKTÍV KACÉR KALAPBAN

  Hosszú évek után újra kapható A fekete zongora: az Ady-vers körül (is) forgó, századfordulós kisvárosi (ókanizsai!) krimi szövegét javítottuk, szerkesztettük; kiadó: https://gabo.hu/
  Detektív kacér kalapban: új kisregény, ami lazán kapcsolódik a Zongorához, de nélküle is teljesen jól követhető. Kiadó: https://gabo.hu/
  Vonatra, villamosra, tenger- és folyópartra, parkba vagy 2000 fokban, sötét szobában túléléshez mindkettő kiváló, legalábbis az olvasók elmondása szerint.
  Minden ismertebb magyarországi könyvesbolthálózatban, online könyvkereskedésben - de nem csak azokban! - kapható, rendelhető, kereshető.

  Június 15-én 11-től a Talentum kiadónál (36-os pavilon), 14 órától a Kronosz Kiadónál (3-as pavilon) talál meg, aki szeretne a könyvébe dedikálást. A Kronosznál a Szórakozik a tömeg c. popkultúra-történeti tanulmánygyűjteményem jelent meg 2023 végén, a helyszínen kapható az is.

KÖNYVHETI DEDIKÁLÁS & HÍRLAPI INTERJÚ

Fővárosi dedikálás:

JÚNIUS 11. 15 ÓRA, Agave Könyvek-stand.

Vidéki interjú: https://www.delmagyar.hu/helyi-eletstilus/2022/05/zsoldos-peter-dijjal-meltattak-elso-sci-fijet

Könyvhét 2021: dedikálás szeptember 4-én 2-kor

 Akinek júniusban nem volt alkalma eljönni az Agave Kávézóba, de hiányzik a dedikáció az Afáziájából, az Arkangyalából vagy a Veron-könyveiből, az Agave standjánál megszerezheti. (Sőt szeptember 8-án is, amikor egy újabb könyvem bemutatójára kerül sor, de erről még írok bővebben.) Bár espresso tonikot most nem csapolunk!

Agave-dedikálások szeptember 4-én:

• 12.00 Fejérvári Gergely
• 13.00 Tóth Edu
• 14.00 Baráth Katalin
• 15.00 Brandon Hackett
• 16.00 Kollár Betti

KÖNYVHÉT NEM, DE ÚJ KÖNYV LESZ JÚNIUSBAN

/35% KEDVEZMÉNNYEL ELŐRENDELHETŐ ITT!/

A Könyvhetet az utolsó utáni pillanatban elpakolták a szervezők őszre. Ez részben azért probléma, mert sok kiadónak nem kevés közvetlen bevételt jelent a pultos árusítás, és a pénz jól jönne az egy éve rogyadozó könyvpiac körülményei között. Másrészt újra kell tervezni a kiadások rendjét - legalábbis azoknak, akik ezt még megtehetik, pl. lemondhatják és későbbre foglalhatják a tördelőt, a nyomdát stb.

Engem elsősorban persze az AFÁZIA sorsa érdekel. Szegény könyv már többször áldozatul esett a Könyvhét tologatásának. Úgyhogy én személy szerint roppantul örülök, hogy ennek vége, és JÚNIUSBAN MEGJELENIK. Úgy tervezzük, a dedikálást se kell kihagyni - ebben remélhetőleg segítségünkre lesz, hogy az Agave Kávézó újra fogad vendégeket. (A részletekről később.)

Remélem, hogy találkozunk. A regényírás egy kommunikációs forma, ami nekem különösen sokat jelent, és ezért is frusztrál mérhetetlenül, hogy évek óta (mondhatni) magamban beszélek.

Dedikálás: június 11. du. 4.

Nagyon izgulok, egyrészt hogy jössz-e, másrészt én is akkor látom majd élőben először az ARKANGYAL ÉJJELt.

Az AGAVE standja a Váci utca Vörösmarty tér felőli végén szokott lenni, remélhetőleg most is ott lesz. Hozd a Veronokat is, és vedd figyelembe, hogy én biztosan lámpalázasabb leszek, mint te :)

Szirén énekemmel

1. Napszemüvegben interjúzni tuskóság, de eszembe se jutott, hogy a fejemen van. 2. Leégés okán fogok kártérítést követelni az Ekultúrától. (Bármely értelemben.)

Írósimogatás: június 14. szombat, du. 3

Agave bungaló, Vörösmarty tér. Hozzatok esernyőt, ilyenkor szokott kitörni az időjárási apokalipszis.
Előtte persze véssétek föl a naptárba, segítségül itt a Facebook esemény linkje:
https://www.facebook.com/events/292779007563187/
Ez meg itt a térkép (szokásos hely, a Váci u. torkolata.)

Könyvhét: szombat éjjel-nappal!

Sebtiben fölvésem ide, hogyan csíphetsz el a Könyvhéten, amennyiben van ilyen szándék.

Dedikálás: SZOMBAT DÉLUTÁN 3-TÓL. Az agavésok a Váci u. 1-nél táboroznak.

Játék: KÖNYVEK ÉJSZAKÁJA - ESTE 7-TŐL DETEKTÍVESDI KÖNYVUTALVÁNYOKÉRT!
Segítségeddel végre megtudja a világ, kik azok a Lappangó Grammárok!

Ne gondolkozzatok sokat, hanem emeljétek föl a feneketeket, és vonszoljátok ki a Vörösmarty térre, hiszen ahogy a tegnap elhunyt legenda, Ray Bradbury is megmondta:
"Ne törd a fejed. A töprengés a kreativitás ellensége. (...) Ne "próbálkozz" a dolgokkal. Egyszerűen csináld őket."

Bahama, avagy a 'sekély tenger'

A könyvet el kellett engednem (előtte persze összeszámoltam, hányszor olvastam át, miután befejeztem - hatszor, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz benne hiba, ember tervez, Isten meg összezavarja). Egy ideális világban, ahol az ember rendes bestsellerszerző, könyvekből él, van egy diszkrét és szorgalmas titkárnője, szóval bármelyik angolszász chicklitszerző ilyenkor dőlne hátra, és utazna el a Bahamákra a könyvbemutatóig.

Nem panaszkodni akarnék, jól viselem én a zsizsegést (interjúk, események, cikkek, trailer, utósimítások stb.), de azért a Bahamák, az nem lenne rossz. (És itt most nem egy Kozsó által gründolt lányegyüttesre gondoltam.)

Van interjú a Kötve-fűzve blogon, lesz a Molyon és a Class FM-en, a könyvtrailer is lassan élesedik (én vagyok benne a narrátor, és vagy 15 kilót híztam, amikor a hangmérnök azt mondta, "jó volt, úgy értem, színészileg", bár lehet, hogy csak haza akart menni hamarabb, teljesen mindegy), és lehet már előrendelni a Hárfát mindenféle könyváruházakban. Ami még fontosabb (és mindenképpen be kell írnotok a naptárba!), hogy június 9-én dedikálás, június 15-én este pedig könyvbemutató lesz, ide oldalra kivéstem mindkettőt, van hozzá (kattintsatok oldalt) Facebook esemény is, lehet ikszelni.

Nehézséget momentán csak az jelent, hogy egyszerre töröm a fejem Dávid Veron következő kalandján, egy másik regénysorozaton, egy novellacsokron, miközben (teljesen más témában) egy forgatókönyvön is dolgoznom kell. De a nyafogásnak sajnos egyáltalán nincs létjogosultsága, mert hát ebbe az egészbe én másztam bele, önként és dalolva, és (pssszt!) igazából élvezem.

Aláfirka szombaton 6-tól

Eseménydús a hét, de mielőtt lenne időm bármiről is bővebben beszámolni, jelentem, hogy június 4-én este (a könyvek éjszakáján) 6-tól itt írok alá boldogon bármilyen nevemmel ellátott könyvszerű tárgyat. (Sőt, mások könyveit is szívesen dedikálom, kívánságra elváltoztatott kézírással.) Gyertek, gyertek!

Szinte kész - szerk. közl.

 Nem akartam semmit el- vagy túlkiabálni, úgyhogy néhány hónapnyi lapítás és változó intenzitású gépírónői szakmunka után most érkezett el a nap, amikor (még mindig kissé félve, de joggal) kijelenthetem, hogy elkészült a második számú Dávid Veron - történet. Na jó, egyelőre még az olvasószerkesztő birizgálja a kéziratot, de elvileg ez az utolsó korrekciós kör (jelen pillanatig 3 változata született a kéziratnak), és miután az eddigi olvasók közül senki sem tiltakozott borzadozva, hogy ilyen minőséget nem szabad az olvasók elé bocsátani, van rá esély, hogy a(z idei!) Könyvhéttől kezdve ti is elolvashatjátok a könyvet. (Már aki elég vakmerő, hogy erre ácsingózzon!)

Ami a címet illeti: most szólok mindenkinek, hogy ne adjon olyan munkacímet egy könyvnek, ami akár végső cím is lehetne, mert az menthetetlenül rajta ragad, ahogy velünk is történt (igen, T/1-ben beszélek a könyvről és magamról, jó sok időt töltöttünk együtt, több ponton össze is nőttünk, aminek nem feltétlenül és mindig örülök). Mindez annyit tesz, hogy A türkizkék hegedű feliratot lesz érdemes majd keresni a könyvgerincen. (Helyesen vontad le a következtetést, a címadásban hagyománnyá vált a szín + hangszer szerkezet, ami ráadásul most is egy versből származik.) Én már láttam egy szemrevaló borítótervet is, abban is visszaköszönnek A fekete zongora borítójának elemei, persze ezúttal kékes árnyalatban.

Ami a történetet illeti: mértéktelenül izgulok, mennyire tetszik majd nektek, hogy ezúttal nem a klasszikus agátás szerkezetben követik egymást az események, hanem inkább kálámbós a felépítés, ha értitek, mire gondolok - szóval viszonylag gyorsan kiderül, ki is az, akire ezúttal vadásznia kell Veronnak Pesten, Füreden és Abbázián át, mindazonáltal nem ígérem, hogy halálosan unalmas lesz a nyomkövetés. De ezt úgyis ti döntitek el.

Ami a megjelenést illeti: úgy fest, ahogy közeledik a nyomdába adás ideje, úgy lehet számítani mindenféle információs csatornák megnyílására is, lesz itt hangos interjú, neten közzétett első fejezet, általam felolvasott (szintén neten közzétett) további részletek, sőt, amiatt is lehet aggódni (főleg nekem), hogy könyvbemutatóra/író-olvasó rándövúra (még nem ismerem a pontos körülményeket) is sor kerül. Ezekről én is igyekszem beszámolni, de leginkább az Agave blogját, Facebook/twitter csatornáját érdemes figyelni naprakész ezmegazokért.

Amit pedig hálásan köszönök (és ez nem ám csak amolyan udvariassági fordulat, mert ujjongtam, amennyire tőlem telik), az az, hogy szavaztatok az Agave "Év könyve 2010" felmérésén, és az eredménnyel szereztetek nekem egy igazán jó napot.
(Most már csak egy év alvás hiányzik az életemből, remélem, ezt is megszavazzátok nekem. Vagy valaki, aki ezen a téren illetékes.)

Legközelebb egy novellaszerű izével jelentkezem majd, hogy a világ rendje (legalábbis ezen a blogon) végre visszaálljon.

Könyvhét után

Nem tudom, pontosan hány olvashatatlan dedikációval sikerült elcsúfítanom a könyveiteket. Legprecízebb számításaim szerint: sokkal. Hat órakor én is elrohantam begyűjteni mások könyveit (szám szerint hetet, köztük az új Kondort is, nyilvánvalóan), de amikor fél 7-kor visszatámolyogtam az Agave-standhoz, még mindig volt kinek beleirkálnom a fekete-lila zongorájába. (És közben kis híján elfelejtettem hálát rebegni a borító atyjának, skandalum.)

A lényeg ez: köszönöm, hogy eljöttetek, és hogy mind, iskolás ifjoncoktól őszbe borult nénikig nagyon kedvesek voltatok. És hát most kezdődik igazán a szorongás és a reménykedés, hogy valóban olyan kellemes kikapcsolódást okozzon nektek a történet, amint azt fölöttébb ravaszul kiterveltem.

Mert akkor talán jövőre is találkozhatunk.

Aláfirka

Hogy egyértelmű legyen:

június 5-én, délután 4-től az Agave standjánál bármit aláírok, kivéve csekkeket, szerződéseket és egyéb kötelezvényeket. Egy "A fekete zongora" feliratú tollal. (Emiatt kissé feszengek, de mert születésnapomra kaptam barátaimtól és leghűségesebb drukkereimtől, nem válthatok át egy sima fekete stabilóra, ugye megértitek.)

Helyszín: a Váci utca Vörösmarty térbe futó farkincája. Könnyebben meg lehet találni, mint magán a téren bármit. Térkép mellékelve.
Neeem, nem haragszom meg, ha nem jöttök, de minden hiányzó nevét megjegyzem örökre.