kedd

Interjú a KÖNYVES MAGAZINban

Szeretek újraolvasni könyveket, újranézni filmeket, szóval tökéletesen megértem azt az általános igényt, hogy visszatérjünk egy jól ismert, belakott, vigasztalóan komfortos világba. A huszadik században ilyen-olyan okból nagyrészt elvesztettük az élet hagyományos kereteit, nem csoda, hogy folyton ilyen kereteket akarunk ácsolni magunknak,
interjú (megmondóemberes hangulatban 😀), köszi a lehetőséget, Könyves Magazin.
Fotók: Majsai Rita, Valuska Gábor.


csütörtök

ÉS-KVARTETT AZ AFÁZIÁRÓL OKTÓBER 27-ÉN

Bár A borostyán hárfáról annak idején ugyancsak volt ÉS-kvartett - ez az Élet és Irodalom immár sokéves kritikai beszélgetéssorozata -, nem gyakori, hogy nem az ún. szépirodalom ("literary fiction") műfajából választanak tárgyat. Ilyen esetben az is érdekes, mennyire működnek a bevett elemző eszközök, vagy másfajta elemzési keretet kell választani a tartalmas beszélgetéshez. De én csak nagyon távolról figyelek, mert olvasóként kellemetlennek érzem, ha a szerző a nyakamban liheg. (Még ha épp hülyeségeket beszélek is, amit próbálok kerülni, csak nem mindig sikerül :))

https://www.es.hu/esemeny/es-kvartett.html

https://www.facebook.com/events/450113232997105


KÖNYVBEMUTATÓ SZEPTEMBER 22-ÉN

László Zoltán és a Mindig egyre több, valamint én meg az Afázia:
szept. 22., 18:00, Norma Grand, Millenáris. (Facebook-esemény ITT.)

szerda

FELVÉTELRŐL: az M5-ben és a Fugában

 Aki lemaradt volna a beszélgetésről Bán Mór "Fülszöveg" című műsorában, itt pótolhatja még egy ideig: https://mediaklikk.hu/video/fulszoveg-barath-katalin/

Aki pedig nem jött el a Fuga Központba életem első, a COMPASS Társadalomtörténeti Tanulmányok sorozatban megjelent szakkönyvének, A történetírás terhének a bemutatójára (ahol nagy örömömre a sorozat másik szerzőjével, Kiss Zsuzsival együtt szerepeltem - a szerkesztést köszönöm Keller Márkusnak, a bemutatást pedig Hatos Pálnak), az ide kattintson: https://youtu.be/Wi24NHb9IwU

szombat

Könyvhét 2021: dedikálás szeptember 4-én 2-kor

 Akinek júniusban nem volt alkalma eljönni az Agave Kávézóba, de hiányzik a dedikáció az Afáziájából, az Arkangyalából vagy a Veron-könyveiből, az Agave standjánál megszerezheti. (Sőt szeptember 8-án is, amikor egy újabb könyvem bemutatójára kerül sor, de erről még írok bővebben.) Bár espresso tonikot most nem csapolunk!

Agave-dedikálások szeptember 4-én:

  • 12.00 Fejérvári Gergely
  • 13.00 Tóth Edu
  • 14.00 Baráth Katalin
  • 15.00 Brandon Hackett
  • 16.00 Kollár Betti

szerda

péntek

Az ARKANGYAL ÉJJEL az Élet és Irodalomban

Igaz, nem először, de legutóbb vagy öt éve történt hasonló, és ez olyasvalakinek, aki nem toporog a kortárs irodalom arcvonalában (vö. én), mindig örömteli meglepetés.

Olvasható: a ma megjelent nyomtatott lapban / egy rövid reklám megtekintése után online ITT.



csütörtök

KÖNYVBEMUTATÁS, DEDIKÁLÁS: JÚNIUS 12. ÉS 13.

  • Június 13. vasárnap, 15:15, Margó Fesztivál, Városmajori Szabadtéri Színpad – beszélgetés (ez akkor lesz 100%, ha megjelenik a Margó hivatalos programterve: https://www.margofeszt.hu/)
A 12-i dedikálás az Agave Könyvek „Könyvhét Kicsiben” eseményének része:
"Idén ősszel kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét, de nekünk hiányozni fog az esemény szokásos nyári hangulata! Ezért úgy gondoltuk, hogy rendezünk Nektek és Nekünk egy mini könyvhetet – ez a Könyvhét Kicsiben!
Két napon keresztül várunk benneteket az Agave Könyvek & Kávézóban sok-sok új „könyvheti” megjelenésünkkel, a szokásos szuper akciókkal, dedikálásokkal, és néhány meglepetéssel is! Röviden: mindennel, ami a kedvencünk a Könyvhéten.
Ami titeket vár június 11–12-én a kávézóban:
– Markovics Botond (Brandon Hackett) dedikálja Zsoldos Péter-díjas regényét, az Eldobható testeket (06. 11. 17:00-19:00)
– Baráth Katalin dedikálja vadonatúj június 8-án megjelenő regényét, az Afáziát (06. 12. 14:00-16:00)
– A kávézó meghosszabbított nyitvatartással vár benneteket, pénteken 20:00-ig, szombaton pedig 17:00-ig!
– 35% kedvezmény minden könyvre a kávézóban, persze kiegészítve a szokásos 900/1500 Ft-os könyvekkel!
– Könyvvásárlás mellé -20% kedvezmény minden süteményből! Próbáljátok ki mentes és nem mentes ínycsiklandó tortáinkat, és válasszatok mellé egyet (vagy többet) könyvheti címeink közül."

OLVASS BELE: az új regény első 24 oldala

 

Baráth Katalin: Afázia by AgaveKonyvek

szerda

KÖNYVHÉT NEM, DE ÚJ KÖNYV LESZ JÚNIUSBAN


A Könyvhetet az utolsó utáni pillanatban elpakolták a szervezők őszre. Ez részben azért probléma, mert sok kiadónak nem kevés közvetlen bevételt jelent a pultos árusítás, és a pénz jól jönne az egy éve rogyadozó könyvpiac körülményei között. Másrészt újra kell tervezni a kiadások rendjét - legalábbis azoknak, akik ezt még megtehetik, pl. lemondhatják és későbbre foglalhatják a tördelőt, a nyomdát stb.

Engem elsősorban persze az AFÁZIA sorsa érdekel. Szegény könyv már többször áldozatul esett a Könyvhét tologatásának. Úgyhogy én személy szerint roppantul örülök, hogy ennek vége, és JÚNIUSBAN MEGJELENIK. Úgy tervezzük, a dedikálást se kell kihagyni - ebben remélhetőleg segítségünkre lesz, hogy az Agave Kávézó újra fogad vendégeket. (A részletekről később.)

Remélem, hogy találkozunk. A regényírás egy kommunikációs forma, ami nekem különösen sokat jelent, és ezért is frusztrál mérhetetlenül, hogy évek óta (mondhatni) magamban beszélek.

kedd

Ajánló a Marie Claire-ben

Öreg (2016-os) regény nem vén regény: a Marie Claire-ben DECZKI SAROLTA kritikus ajánl kortárs alkotókat, műveket, köztük az ARKANGYAL ÉJJELt. (Magát a szöveget még nem olvastam, szóval előfordulhat, hogy a felmenőimet kárhoztatja benne, de azt ebből a fotóból - copyright: Deczki Sarolta - szerencsére más se tudja kiolvasni :))


vasárnap

A fantasytől a krimin és thrilleren át a sci-fiig - INTERJÚ

Többé-kevésbé PÁLYAINTERJÚ: beszélgetés egy nagyon kedves barátnőmmel* krimiről, írástanításról, történészkedésről, az új regényről (aki utóbbiról semmit nem akar tudni, ugorja át a vonatkozó kérdéseket; magáról a történetről egy szó sincs, csak az épített világról). És hogy miken dolgozom most.

https://tomorivilag.hu/2021/02/05/a-fantasytol-a-tortenelmi-krimin-es-thrilleren-at-a-sci-fiig-interju-barath-katalin-iroval/

*Gimis osztálytárs, aztán 6 éven át lakótárs és egyetemi évfolyamtárs; elég jól ismeri az észjárásomat
🙂 http://portal.tpfk.hu/csanadi-bognar-szilvia

csütörtök

New York, New York

Másfél éve (azaz 18 éve a történész egyetemi, 8 éve a történész doktori oklevelem megszerzése óta) életemben először munkám is a történészség (igaz, csak félállásban - igen, az pont annyi fizetés, amennyire gondolsz :)). Összességében örvendetes fejlemény ez, főleg, mert lehetőséget ad arra, hogy a korábbinál jóval rendszeresebben kutassak, és írjak szaktanulmányokat. Ami sok időt elvesz az íróskodástól, viszont elsősorban ennek, és nem az íróskodásnak köszönhetem, hogy egy napfényes, enyhe februári napon beszivároghattam a New York kávéházba. A békeidők kávéházairól és futballistáiról beszélgettünk a Nemzeti Sport munkatársaival, ezúton is köszönöm nekik a lehetőséget.



hétfő

JOHN LE CARRÉ: 1931-2020

MEGHALT JOHN LE CARRÉ.

Az Árulás (Tinker, Tailor, Soldier, Spy) első fejezeteinek egyikében Jim Prideaux, az elárult és szó szerint hátba támadott néhai terepügynök egy baglyot talál az osztályteremben, a kéménynyílásban. A bagoly haldoklik: megperzselődött, beszorult, és fulladozik a füsttől. Jim gondolkodás nélkül cselekszik. Megmenti az állatot a haláltusa kínjaitól – szakszerűen kitekeri a nyakát, és szépen összecsomagolva a szemétre dobja.


Ez az elsőre fölöslegesnek tűnő kis epizód akkor nyeri el valódi jelentését, amikor a regény utolsó lapjain valaki, ezúttal a regény egyik főhőse pontosan ugyanilyen halált hal: nyakát törik, és a szemétre dobják. Erőszakos halálának persze jó oka van. Ez az alak ugyanis olyan, rendkívül veszélyes helyre fészkelt, ahol semmi keresnivalója nem akadt. Le Carré Karla-trilógiájának világában az efféle döntések többnyire ugyanazzal a következménnyel járnak. De elhamarkodott lenne kijelentenünk, hogy ezekben a regényekben a halál a büntetés eszköze lenne; azaz, hogy aki rosszul dönt, az halállal lakol. Le Carrénál ugyanis nemcsak ritkán adódik lehetőség a személyes döntésre, hanem a helyes-helytelen jelentése is csaknem üres – mert éppen az az egyik legfőbb dilemmája ennek a szürkén gomolygó, morzsálódó világnak, hogy van-e bármilyen szilárd talaj, arkhimédeszi pont, ahonnan az erkölcs meghatározható, a jó és a rossz körvonalazható, a tettek igazolhatók. Létezik-e olyan tükör, amiben az igaz és a hamis színről-színre megmutatja magát?

Az ügynök annak az embertípusnak a metaforája, aki lemond az egyes tettei fölötti döntés jogáról, és ezzel a kezdeti elhatározással alárendeli az életét egy választott ügynek. Az Elv hitelesít minden lépést, az Elv gyújtja meg minden cselekvés fölött az igazság glóriáját. Az Elvért halt halál igaz és dicsőséges; az Elv elárulása a legfőbb gaztett – legalábbis azoknak a szemében, akik az életüket erre az elvre tették föl. Ebben a tekintetben a trilógia végére azok az Elvek, amiért a szovjet és a brit kémek harcba szállnak, kiegyenlítődnek – egyenlőképpen kiüresednek. Ez a trilógia fejlődéstörténete, és egyben a főhős, Smiley saját Bildungsromanja.

Az Árulásban a Körönd alapelvének (ami egyáltalán nem a demokráciába és a nyugati civilizációba vetett naiv hit, hanem a britségnek, ennek a nehezen körülírható, Etonnal és Oxforddal körülbástyázott birodalmi becsületkódexnek a vallása) az elárulása még valóban bűn, olyan bűn, amit meg kell büntetni. „Maga szerint a célban nyilván foglaltatik benne az erkölcs. Csak hát az a baj, hogy nem olyan könnyű megmondani, mik is az ember céljai. Főleg, ha brit az ember” – szembesíti Smiley-t a problémával Lacon, a diplomata. Smiley ekkor még rendíthetetlen, de a későbbiekben neki is számot kell vetnie a brit tízparancsolat múlékonyságával.

Mert a folytatásban már alapjaiban rendül meg az Elv létjogosultsága. A Hajsza egyszerre szeretetteljes nekrológ és kíméletlen végítélet az úgynevezett brit identitás, a gentleman-vallás hitele fölött. Küldetése (a birodalmi végeken való dantei bolyongás) során nemcsak a főszereplő, Jerry Westerby veszti el fokozatosan a hitét, hanem az ő sorsán keresztül maga Smiley is megcsappant illúziókkal lép át a harmadik történetbe.

A Csapdában aztán elhatalmasodik az illúzióvesztés, és univerzálissá dagad a hitetlenség. A történet két szálon fut: egyrészt ismét csak Smiley nyomába eredünk, aki egy régi barátjának, az első pillantásra az elveiért, de valójában csupasz személyes érdekből meggyilkolt emigráns exügynöknek akar igazságot szolgáltatni, no persze már rég nem a Körönd elvi képviseletében – a Körönd elvei névleg most is ugyanazok, de ezek az értékek már egészen mást jelentenek, mint Smiley idején. A másik történet Marija Andrejevna Osztrakováé, az emigráns öregasszonyé, aki nem mellesleg az egyik legemlékezetesebb Le Carré-figura. Osztrakovát (akárcsak Annt, Smiley imádott és hűtlen feleségét) nem érdeklik az eszmék, amelyekre a szereplők jó része az életét is képes föltenni. Osztrakova saját törvényei szerint cselekszik, kizárólag az érzései vezérlik, és amikor az élete veszélybe kerül, ösztönszerűen, puszta életszeretetből kezd küzdeni érte – számára ez az első és utolsó cél, életben maradni. („Az életben maradás művészete elsősorban a határtalan gyanakvás képességén nyugszik”, mondogatta Jim Prideaux. Őt egy hátlövés tanította meg arra a bölcsességre, ami Osztrakovánál egyenesen életmóddá fejlődött.) És lassan Smiley is fölfedezi, hogy nagy ellenfele-ellenpólusa, Karla fanatikus elvhűségét is aláásták saját személyes (hogy ne mondjuk: szívbéli) érdekei. A fölötte aratott győzelemnek pedig semmi köze világrendekhez, nagyszabású etikákhoz, becsületkódexekhez és civilizációkhoz – leggyőzni Karlát azt jelenti, hogy egy elvhűségben megőszült férfi is megtörhető a saját legbensőbb, eszméktől érintetlen érzelmei által. Az Árulásban Karla (és nem a szovjet világrend) vezette félre Smiley-t azzal, hogy a másik érzelmi kiszolgáltatottságából fegyvert kovácsolt. Smiley (és nem a demokrácia, sőt, még csak nem is a brit becsület) mindössze eltanulta Karla módszerét. Így aztán ebben a győzelemben semmi fenséges nincs. Smiley diadala nem több, mint apró fekete tintapötty a hosszú történet végén.

A Karla-trilógia tehát egy veszedelmes, kanyargós és messzire vezető utat jár be: az Árulástól indul, és a Tagadásig jut. A történet (és egyben Smiley élete) végére megtanuljuk, hogy minden eszme illúzió, és elvekért halni végzetes naivitás. Mire befejezzük, elrongyolódott ruhadarabokként foszlik le rólunk minden színes, csillogó meggyőződés, hogy a legszemélyesebb indítékainkon, az irányíthatatlan, csapodár érzéseken és az ösztönökön túl ne maradjon semmink.

szerda

Magazinba írtam, ebbe ni:

A HVG Extra A NŐ c. lapjába még februárban írtam cikket olyan nőkről, akik átléptek egy határt. De mire megjelent volna, már dőltek a dominók. Szóval nagy öröm, hogy e hét végétől mégis olvasható lesz nyomtatásban. Mert például róla is írtam (és könyvét is ajánlottam!):
Anyám emberek sorát tartotta el 57-ben. (…) Álnévvel küldött utalványon pénzt rendszeresen egy sokgyerekes írónak. Vagy bekopogott egy özvegynél, akinek kivégezték a férjét, nem mutatkozott be, lerakott egy kosarat, hogy ezt küldték. A tetején volt egy csirke és főzni való tészta, alatta meg volt tízezer forint.
 

A nők a háború előtt se értették a lesszabályt

Legalábbis pár (férfi) újságíró szerint :P
Mennél szebb a hölgy, annál kevésbé ismeri a szabályokat, s annál kevésbé érdekli a mérkőzés. Feltűnően szép hölgy le sem néz a pályára. Viszont, ha a hölgy csúnya, akkor néha még a lesszabály is a kisujjában van.
Írtam a régi idők hölgydrukkereiről, és megjelent a 2. rész (Horthy-kor):
1. rész:

hétfő

MEGJELENÉSEIM 2021-BEN

Az Agave megosztotta második féléves kiadói ütemezését. Igaz, az én nevem csak a 2021-es tervek közt szerepel, de ha minden jól megy, ezt a könyvet meg fogja előzni egy másik, ami a történészi munkáim fontos részét tartalmazza majd. Ez a kötet rettentően és régóta hiányzik a tudományos életrajzomból, szóval nagy öröm lesz, ha valóban napvilágot lát.