KÉSZ AZ ÚJ KÉZIRAT (második változata! :))

A pandémia alatt sokan naplót, sokan regénybe csomagolt járványügyi eszmefuttatást írtak. Nekem, egyszeri ponyvakisiparosnak az ön- és közszakértés sosem volt otthonos terep - nem úgy a magam felelőtlen és eléggé el nem ítélhetően önző szórakoztatása, ami ezúttal egy 600 ezer leütéses áltörténelmi romantikus kalandregénybe torkollt. (Ilyet még úgyse csináltam, nosza rajta, majd most.) A teljes kéziratot mostanra hoztam olvasható állapotba és küldtem el a sorsüldözött kontrollolvasóknak. Nem tudom, jó-e, sose szoktam tudni, de hogy minden szégyentelenül regényes fordulatát idült mosollyal az arcomon írtam, az biztos. És végül is ez volt az elsődleges cél :)

Már csak kiadó kell hozzá (már ha rajtam és a kontrollcsoporton kívül más is elolvasná :))

Első mondatait szokásom szerint valaki mástól kölcsönöztem (ismeritek jól az embert):

Magyarok!
Az ausztriai császár, megszegvén a békességet, melyet velem kötött, s nem gondolván azon nagylelkűséggel, melyet már három ízben, névszerint az 1805-dik esztendőbeli háború végével, iránta mutattam, megtámadta hadi népemet. Én visszavertem az igazságtalan megtámadást. Az Isten, ki a győzedelmet adja, és a háládatlanokat és hitszegőket megbünteti, szerencsésekké tette fegyvereimet; elfoglaltam Ausztria fővárosát, és már a ti határaitokon állok diadalmas seregeimmel.

Az illusztrációt (a most fölöttébb ravaszul kitakart munkacímmel) afféle hangulatborítónak faragtam; alapjául

@woodhouse84 munkája szolgált (https://www.vectorstock.com/royalt.../vectors-by_woodhouse84).