Az utolsó bejegyzés óta leesett az első hó, aztán elolvadt, aztán leesett a második is, gyerekek születtek, fenyőfák haltak meg.
Illetőleg az is történt még időközben, hogy A fekete zongora folytatása egy nyolcoldalas vázlatból, 20-30 átrágott történészi műből és kordokumentumból (Krúdytól az 1911-es BKV menetrendig, ami természetesen nem BKV menetrend volt, de ennek a bővebb taglalását engedelmeddel átugrom) regénnyé kezdett nőni, és bár sajnos nem holnap lesz az a nap, amikor a pont a történet végére kerül, a fény, amivel a belső rabszolgahajcsár a műszak végét jelzi, már pislákolni látszik a távolban.
Annyit elárulhatok (sőt, itt már el is árultam), hogy a folytatás csaknem egy évvel az előző történet után játszódik. Természetesen ismét Dávid Veron körül forognak az események (pontosabban szólva ő forog az események körül szokása szerint), aki A Nő c. lap zöldfülű munkatársa. Veron barátnője és feljebbvalója, az előző kötet végi novellában is felbukkanó Argyelán Mara révén kerül kapcsolatba egy gyerekrablási esettel, ami igencsak közelről érinti mindkettejüket. A mi főhősnőnk persze nem lenne az, aki, ha nem vágná sutba azonnal újságírói karrierjét, és nem loholna (szinte) gondolkodás nélkül a tettes után, még akkor is, ha a nyomok olyan messzire vezetnek, mint Balatonfüred vagy a divatos adriai üdülőhely, Abbázia. No és persze mindeközben új férfiismerősre is szert tesz, aki melléje szegődik a nyomozás során, és nyilván eszemben sincs megmondani, milyen szándékból és milyen kimenetellel.
No és ha valaha is irigyelted azt a folyamatot, ami egy regény írását jelenti, most szólok, hogy az érintett hónapokra érdemes elfelejtened először a "magánélet", az "olvasás", az "alvás" szavakat, később a "beszéd" és "gondolkodás", valamint a "való élet" kifejezéseket is, mert ezek azok a mellékes tevékenységek, amivel NEM fogsz időt tölteni. (Ne vedd ezt nyafogásnak, mert persze akadnak élvezetes pillanatok is, csak mindet eltakarja az a Csomolungma, ami a még megírandó fordulatokból, helyszínekből, párbeszédekből tornyosul előtted.)
Jelenleg ebben a kissé háborodott, furcsa, idegen, elszigetelődött állapotban élek, és ha esetleg a "hajrá"-n kívül esetleg eszedbe jut bármi biztató, meg ne próbáld elhallgatni.
7 megjegyzés:
Amikor azon gondolkozom, hogy mi az, amiért érdemes visszamenni nyáron Magyarországra, akkor az első két hely egyikét [i]A fekete város[/i] tölti be. A másik hely egyelőre betöltetlen. Sovány vigasz, tudom.
Épp tavasz lesz, mire befejezed az írást. Azért ez elég jó, nem?
Kitartás! Nagyon várom a regényed!!!!!!!!!! :))
Nagyon várom! Kíváncsi lennék, hogy mit jelent nálad a vázlat, a regény kialakulásának folyamatáról is írhatnál pár szót!
de jó, hogy végre jelentkeztél... akkor ez azt jelenti, hogy mikorra hazacsöppenek - megszületik a második... nagyon várom, hogy kövessék egymást a sorok, a lapok, a fejezetek... mert AZ Élmény olvasni...
Bocsássátok meg, amiért az életmentő jellegű hozzászólásaitokat csak most köszönöm meg (ezúttal nem azért, mert lusta dög vagyok). De még akkor olvastam őket, amikor szükségem volt rájuk, akkor viszont mohón és meghatódottan.
Megjegyzés küldése