BARÁTH KATALIN KÖNYVEI: Bosszúállók

péntek

Bosszúállók - Kelet-Európában

1945. A Vörös Hadsereg árnyékában titokzatos tudósok érkeznek Kelet-Európába, akik a romok alatt különleges képességű gyerekek után kutatnak. Ezekből a gyerekekből képezik ki egy szibériai bázison a Paramilitáris Egységfrontot. Az egység célja a szovjet blokk javára fordítani a történelem menetét.

2012. A Paramilitáris Egység már csak egy baljós mese. Tagjai megöregedtek, rangrejtve élnek. Az Egység egykori vezére azonban fölfedi magát, hogy a csapat még élő tagjaival végrehajtsa rettenetes tervét. Csakhogy akad, aki nem ért egyet a tervvel…

2012 nyarán írtam egy forgatókönyvet a Budapest Film pályázatára. A könyv végül megnyerte a pályázatot (pénz és sárm!), azóta viszont csöndben lapul a fiókban. Próbálkoztunk persze, elküldtük rendezőknek, producereknek, válasz ellenben nem érkezett. Ami nem föltétlenül panasz, a "rendes" forgatókönyvíróknak se lesz minden könyvükből film, mindenesetre jelzés, hogy ha a hazai filmgyártásból hiányolunk néhány zsánert, az nem biztos, hogy azért van, mert nincs ötlet vagy író vagy forgatókönyv. Egy filmhez csomó dolog kell, a történet csak egy összetevő a sok közül. Mint ismeretes.

Úgyhogy arra gondoltam, ne lapuljon ez a történet tovább a fiókban, hanem szerezzen magának olvasókat. Ami azért is lenne nagyszerű, mert szerettem írni a Leninlandet, munka közben megkedveltem a szereplőket, jól éreztem magam (ez nem fordul ám minden írásműnél elő, hiába írom én magam). Most abban reménykedem, hátha mások is találnak benne szórakozást, élvezetet vagy tanulságot. Azon is törtem-töröm a fejemet, érdemes volna-e regényt írni a sztoriból. A gond, hogy csomó történet van, és én szívesebben írok meg egyet csak egyszer. Viszont várom a visszajelzéseteket, hátha mégis megéri belefektetni egy plusz regényre való energiát. Szóval mindenképp örülnék, ha elolvasnátok a Leninland forgatókönyvét.

A könnyebb olvashatóság kedvéért Dworkyll összeművészkedett e-olvasóhoz és táblagéphez illő változatokat - ezúton is köszönöm a szöszölést, pláne, hogy kiderült, nem háromperces meló a szkriptformátumot e-könyvvé gyúrni. (Igaz, ezt sejtettük előre.)

Egy-két tanács, ha még nem olvastál forgatókönyvet:

első ránézésre a terjedelem pitiáner egy regényéhez képest, viszont erősen igénybe veszi a képzelőerőt, mert egy forgatókönyv mindent csak egyszer mond el, mint Michelle a Halló, hallóban;
szóval hasznos egy picit lassúbb tempóban nekilátni az olvasásnak, mert mindent neked kell elképzelned, amit máskülönben a rendezés, a fényképezés és a színészek adnak hozzá a történethez;
cserébe kevés lesz a leírás, sok a párbeszéd, állítólag az ilyet sokan kedvelik :)