Nem vagyok járványszakértő, csak író

Szóval csak a szórakoztatást és a figyelem-elterelést tudom bedobni a közösbe. (De már gondolkodom rajta, hogy megtanulok szaxofonozni. Vagy bolti kasszázni.)
Ennek a cikknek az egyik felét a szegedi vonaton és nagyállomáson írtam, a másikat otthon (Magyarkanizsa, Szerbia). Egy ideig most egyik helyre se igen mehetek, úgy fest.
Cserébe viszont egyetlen szó sincs benne vírusokról :) Annál több mindenféle békebeli frigyekről és hozományokról.
Ugyanitt (szigorúan láb)pacsi a most szintén bezárt levéltáraknak, amelyek évek óta egyre több dokumentumot tesznek online is elérhetővé <3

A házassági szerződés ezért korántsem ment ritkaságszámba, különösen, ahol a menyasszony ingóságokat (pénzt, bútort, ruhaneműt, esetleg ékszert) vitt a közös háztartásba. A nők, de kivált a papáik rajta tartották szemüket a móringon, és el akarták kerülni, hogy a ház ura egyik napról a másikra kisemmizve, akár gyerekestül utcára tehesse asszonyát. A közjegyző előtt kötött megállapodásokból hiányzik az a szégyenlősség, amivel ma a házassági szerződésről szoktunk beszélni – hogy a bizalmatlanság jele, hogy a másikat megbántjuk még az ötlettel is, hogy nem hiszünk a szerelmünkben és abban, hogy mindhalálig kitart.

https://kepmas.hu/minden-sikeres-ferfi-mogott-van-egy-csinos-noi-hozomany-hazassagi-szerzodesek-a-20-szazadfordulon

Az első pesti magándetektívek - CIKK

A privátdetektív- avagy magánkutató-ipar tehát hamar szárba szökkent a polgárosodó nagyváros talaján, és szabályozás híján a vadhajtásokat sem nélkülözte. Már 1895-ben kipattant egy botrány, főszerepben egy országgyűlési képviselővel, aki az éjjeliszekrényből eltűnt pénztárcáját akarta előkeríttetni egy Vas utcai privátdetektívvel. A kopó és kollégája emberrablással határos módon hurcolta vidékről Pestre a gyanúsítottat, egy volt képviselőházi teremőrt és ’48-as honvédtisztet, aki vallomás helyett rendőrségi feljelentéssel hálálta meg fáradozásukat.

A magándetektívek ténykedése azonban csak a század végére váltott ki akkora fölháborodást, hogy a lapok kórusban követeljék megregulázásukat. „Mi az a privátdetektív? Fizetett spicli, aki utána les X-nek vagy Y-nak; beleavatkozik a családi titkokba, és jó pénzért kész feldúlni bárkinek a tűzhelyét. Minden gazságra alkalmas individuum, aki iparszerben űzi ezt a mesterséget” – háborgott a Hazánk (1899). „A fővárosi élet zajos forgatagában nem tűnik fel annyira működésük, de annál inkább a vidéken, ahol már követelően lépnek fel, s bizony sok család házi boldogságát döntötték romba” (Alkotmány, 1899).
FOLYTATÁS:
Kísértetek és sikkasztók nyomában – A (majdnem) első pesti magándetektív és kollégái története

https://kepmas.hu/kisertetek-es-sikkasztok-nyomaban-a-majdnem-elso-pesti-magandetektiv-es-kollegai-tortenete

Magyarország c. lap, 1935

Bárhölgyek és hamis dollárok - CIKK

A régi pesti kávéházak kultúrájáról irodalmias képet alakítottuk ki, köszönhetően az érdemdús Nyugat írógárdája évszázada tartó sztárolásának: a kristálycsillárok minden karjára jut egy költő, a márványlapos törzsasztalok verslábakon állnak, a csakis disztichonban beszélő pincér párás szemmel szállít tejeskávékat szonettkoszorúkért cserébe. Holott a 20. század elejének kávéházi közönsége jóval több színben pompázott, az irodalom képviselete szinte eltörpül a zsokék, brókerek, kasszírnők, futballbírák vagy szabóinasok tömege mellett.

Egykori Lloyd,majd Skála kávéház, Budapest, Rákóczi út 75. - Kép: Baráth Katalin

Az 1910-es és 1920-as években tündöklő Skála kávéház, amely a Rákóczi út és a Baross tér sarkán állott, gyaníthatóan a ma is ott barnálló négyszintes házban, remekül példázza a nagy háború és spanyolnátha tizedelte pesti publikum árnyalatait – még ha emléke nyomtalanul párolgott is el a mára elszürkült Rákóczi út hajdan fényes kirakatai között.

A Skála elődjében, a tükrös-decens Lloydban (nem tévesztendő össze Hild József belvárosi Lloyd-palotájának kávéházával), amelyet 1913-ban nyitottak meg „a hírneves békéscsabai Purcsi Pepi” zenekarának közreműködése mellett, élénk társasági élet folyt.

FOLYTATÁS:

https://kepmas.hu/barholgyek-es-hamis-dollarok-egy-szazadelos-kavehaz-mindennapjai

A rikordernő és a sofőr - CIKK

"A Nagy Marikának nevezett nő azzal vonta magára a sajtó figyelmét, hogy százszor kísérelt meg öngyilkosságot – szerencsére sikertelenül.

Bizonyára ez utóbbi körülmény is arra sarkallta Marcelt, hogy tollat ragadjon és közölje a budapesti rendőrséggel, ő bizony hajóra száll, Magyarországra siet, megkeresi és boldoggá teszi ezt a szomorú hölgyet. Így képzelhette a megmentést egy gépkocsis amerikai donkihóte 1935-ben."

Az igaz történet, aminek annyi fordulata van, hogy alig győztem összefoglalni, itt folytatódik:

https://kepmas.hu/az-ongyilkossagi-rekorderno-egy-kilencveneves-magyar-tortenet

Forrás: Az Est (Arcanum Digitális Tudománytár)