kedd

Pillangóballada


Édes jó barátném,
Annuska,

ki remélendőleg nem feledted el nekem czímezett esküvődi invitatiod,
imitt küldöm véleményed nem hangos, csupán positive suttogott nyilvánítására friss versemet, mit Medgyaszay Vilma asszonynak leszek bátor elküldeni, készítene belőle kedve szerént valamely sanzont.
Ne feledd emlékeid: csakis a tapsot nem veszem szívemre...


Pillangóballada


Sápadtfehér pillangószárny,
Ne rebbenj el, nem rejt az árny!
Melegedj a tenyeremben,
Nem vigadhatsz sehol szebben.

Rózsapiros pillangószárny,
Nyáridélután-könnyű lány,
Ujjaim közt mért reszketel?
Leheletem nem törhet el.

Vérszín vörös pillangólány,
Megdermeszt az ablakpárkány!
Tőlem messzi mért menekülsz?
Szárny nélkül tova nem repülsz…

Gyászfekete pillangólány,
Hervadásod síri talány.
El kell búcsúznunk egymástól:
Vár egy más pillangó, máshol.

Nincsenek megjegyzések: